12.fejezet

És már itt is a folytatás! Muszáj volt ezt megírnom, kövezzetek meg nyugodtan! xD A véleményeteket (nagyon-nagyon) várom!!! Puszi!!! És 18+ :DD

Eszméletlen volt az a fél óra motorozás Villával, amíg visszaértünk a szállodába. Az, hogy egy fekete motorcsodán egy tök frankó pasival száguldok az éjszakába, tökéletesen elterelte a gondolataimat arról az egyszerű tényről, hogy a lábam jéggé fagyott. Ez akkor tudatosult bennem, amikor David lefékezett a szálloda előtt én pedig a hanyag és laza leszállás helyett, nemes egyszerűséggel leestem a motorról.

- Hé, kislány, jól vagy? - kapott utánam Villa.

Bólintottam, miközben, a lábamat dörzsöltem, hogy visszatérjen belé az élet. Olyan érzés volt, mintha ezer késsel szurkálnák a bőrömet. David intett az egyik ajtónálló fazonnak, hogy vigye el a motort, miközben engem próbált betámogatni a szállodába. De ahogy a hallba értünk a helyzet csak rosszabbodott, a lábaim őrületesen fájtak. Villa megoldotta a helyzetet, egy könnyed mozdulattal az ölébe kapott. Az erőfeszítés legapróbb jeleit sem láttam rajta, ahogy a lifthez mentünk. Tettem egy próbát és megmozgattam a lábfejemet, szerencsére reagált, így egy kissé megnyugodtam, hogy nem fagyott le a lábam.

- Köszi Villa, de mostmár letehetsz! – mondtam, miközben a beszálltunk a liftbe, de David csak megrázta a fejét. Elég hülye érzés volt, mert míg felértünk a hatodikra háromszor állt meg a lift és az emberek csodálkozó tekintettel nézték a kis párosunkat. Én megelégelve a dolgot David nyakába temettem az arcomat.

- Nyuszi benyúlnál a nadrágzsebembe? – mondta Villa, mikor megálltunk egy nagy fehér ajtó előtt. Én nagy szemeket meresztettem rá, mire ő csak megforgatta a szemét. – ott van a kártya, amivel be tudunk menni a szobába. Belenyúltam a bal zsebébe, ahol tényleg ott lapult a kis kártya. Végre beértünk a szobába, ahol David lerakott a kanapéra.


- Csinálok neked egy kád forró fürdőt attól legalább kiolvadsz! – méregette a kissé lila lábaimat.
Hálásan bólintottam, majd ledőltem a kanapéra. Annyira örültem annak, hogy David elhozott, magamban, már ezerszer elátkoztam azt a percet, amikor beleegyeztem, hogy eljövök Afrikába. Ha még jó idő lenne és egész nap a tengerparton fekhetnék… de nem! Egy harminc perces motorozástól is halálra fagyok! A másik pedig Casillas volt. Egyszer olyan kedves, hogy csak na, aztán közli velem, hogy barátnője van, később pedig szemrehányó tekintettel fixíroz egész este és mindenkit a pokol mélyére kíván, aki csak a közelembe jön. Ez rettentő önző dolog! De legalább, amikor Daviddal vagyok nem gondolok ilyen hülyeségekre.

- Caro, kész a víz! – kiabált David, mire elindultam arra, amerre a fürdőszobát sejtettem. Nehézkesen ment a járás, a lábaim nagyon gyengék voltak.

- Segítsek levetkőzni? - vigyorgott Villa, mikor beértem a fürdőszobába.

- Hahaha… kösz, de menni fog egyedül is – és bár a hangom magabiztos volt, a lábaim kissé cserbenhagytak, de Villa még időben elkapta a karom. – ne vigyorogj, inkább húzd le a cipzáram! – fordítottam hátat, a még mindig vigyorgó Villának. A könnyű selyemanyag egy pillanat alatt lecsúszott rólam és ott álltam egy szál bugyiban és melltartóban.

- Nem hagylak itt, amíg be nem szállsz a kádba! - jelentette ki Villa. Hát persze, neki könnyű, ő már átöltözött, egy laza gatya-póló kombóban én is dumálnék.

- Legalább annyi lenne benned, hogy elfordulsz, vagy becsukod a szemed! – Villa fintorogva bár, de engedelmesen hátat fordított, biztos ami biztos én is hátat fordítottam neki. Gyorsan kikapcsoltam a melltartóm és lerúgtam magamról a bugyit, majd beléptem a kádba és nyakig elmerültem a habos vízben. – Kösz Villa, mostmár mehetsz! – A David visszafordult és olyan furán csillogott a szeme, de mosoly még mindig ott bujkált a szája sarkában. – Szerezz valami kaját légyszi, mert halál éhes vagyok!

- Okés, mit ennél? – mondta David, miközben elindult kifelé. Megvontam a vállam, mire megtorpant és a fülemhez hajolt – Amúgy, mindent láttam a tükörben! – hallottam, ahogy belevigyorog a fülembe. Annyira dühös lettem, hogy legszivesebben, jól felpofoztam volna, ehelyett viszont fogalmamsincs mitől vezérelve, de megfogtam a karját és berántottam a kádba, elég szerencsétlenül esett bele és közben véletlenül jól meg is rúgta a karomat, de nemigazán éreztem a fájdalmat, mert a nevetéstől még a könnyem is kicsordult, Villa mérgesen állítgatta a vizes haját.

- Ezt most miért kellett? – mondta duzzogva.

- Bosszú édesem, bosszú! – suttogtam, mire ő is elvigyorodott és egy nagyadag vizet fröcskölt az arcomba. Természetesen visszaadtam, de sajna elkapta mindkét csuklómat, próbáltam kiszabadulni a szorításból, nem sok sikerrel. – Oké, oké, feladom! – mondtam két nagy sóhaj között. Villa úgy tett, mint aki nem hallaná és a csuklómnál fogva közelebb húzott magához.

- Mit mondtál? Nem értettem pontosan?

- Kérlek, hagyjuk abba, elfáradtam – mondtam nevetve, mire lazult a szorítás.

Kérlelve néztem rá ő pedig mosolyogva vissza rám. A barna szempár az enyémbe fúródott és a vesémig hatolt. Olyan érzéseket láttam megcsillanni David szemében, amit még soha azelőtt. A szívem felkúszott a torkomba, az arca csak pár centire volt az enyémtől és tekintve, hogy rajtam egy szál ruha sem volt, nagyon kíváncsi voltam, hogy mi lesz ebből a pillanatból. Az agyam és a józanságom viszont azonnal cserbenhagyott, amikor David puha ajkai az enyémhez értek. Csak pár másodperc volt, az egész, de a testem majd felrobbant. Nem tudom, hogy mi van velem. Nyeltem egyet, majd Villa kérdő tekintetébe néztem és egy nagyon picit közelítettem felé. Másodjára is megcsókolt, az ajkai heves ostromától az én ajkaim is elnyíltak és éreztem, ahogy a nyelve követelőzően keresi az enyémet. Magához húzott én pedig a lábaimat a derekára kulcsoltam. Nem voltam részeg, legfeljebb be voltam csípve egy kicsit vagy inkább csak letaglózott az az energia ami Davidból áradt, nem gondolkoztam tovább csak sodródtam az eseményekkel. David velem együtt felállt és kilépett a kádból, erősen kapaszkodtam belé, de úgy tűnt, hogy ismételten szinte meg sem érzi azt a plusz ötven kilót amit én képviseltem. A hálószoba felé mentünk, miközben David csak egy-egy pillanatra szakította meg a csókunkat, hogy tudja merre kell menni, a hatalmas hálószobában gyengéden az ágyra fektetett, ami természetesen csurom víz lett, de ez egyikünket sem zavarta. Élveztem, ahogy elborítja csókjaival az egész testem, észvesztő érzés volt, ahogy a borostája édes fájdalomként karcolja a bőröm, nem bírtam tovább és fölé kerültem, majd másodpercek alatt megszabadítottam a vizes pólójától, láttam ahogy megborzong, ahogy lekerült róla a ruhadarab. Az egyetlen fényforrás az ablakon beszűrődő fény volt, ami most éppen David még nedves, izmos mellkasára esett. Őrjítő látvány volt! A gyengéd csókjaimat Villa azzal hálálta meg, hogy átkarolta a derekamat és fölémkerült, majd finoman, amennyire csak a vágya engedte belém hatolt. Egy másodpercre megfeszült mindenem, mire Villa abbahagyta a mozdulatot:
- Ne hagyd abba – suttogtam, mire a csípője ismét elkezdett mozogni.
Fölém hajolt, éreztem a nyakamon a meleg leheletét és hallottam, ahogy a sóhajai egyre mélyebbek lesznek. Végigsimítottam a hátán - ami mostmár az izzadságtól volt nedves – egészen az izmos fenekéig, nem bírtam tovább és felnyögtem, mire Villa gyorsabb tempóra váltott. Őrületes volt az egész! Éreztem, hogy már közel a vég és David szeme is csak azt kérdezte, hogy „Jó már? Még? Bírjam még?” mikor felsikítottam, miközben a körmeimet David hátába mélyesztettem, éreztem ahogy ő is felsóhajt, és annyira megszorította a karomat, hogy már szinte fájt, ránéztem az arcára, a szeme csukva volt és nagyon gyorsan vette a levegőt. Pár pillanat múlva lecsúszott rólam és mellém feküdt. Éreztem, hogy a lábam még meg-meg remeg. Zihálva feküdtünk egymás mellett. Mikor már teljesen kitisztult az agyam, kétségbeesetten Villára néztem, aki átkarolta a derekam és magához húzott, majd megcsókolt.
- Majd holnap megbeszéljük!